Az Európai Bizottság közzétette a májusi kötelezettségszegési eljárásokról szóló határozatokat, melyekben Magyarország több helyen is érintett. A szeszes italok diszkriminatív adóztatásának ügyében az eljárás a második szakaszába lépett.
Öt európai ország - köztük Magyarország- ellen indít kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság a légszennyezettség miatt, ami újabb csapást jelenthet a dízeljárműveknek.
Bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt - közölték csütörtökön Brüsszelben.
Az Európai Bizottság ma előterjesztette azokat a javaslatokat, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek 2018. május 16-án Szófiában megrendezésre kerülő informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A találkozón az EU-országok vezetői áttekintik majd a kutatás és az innováció aktuális kérdéseit, és megvitatják, hogyan tudja Európa megőrizni globális versenyképességét és ezekhez egy javaslatcsomagot is letett az asztalra a Bizottság - derül ki a mai közleményből.
A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.
A magyar uniós nagykövet és a lengyel EU-ügyi miniszter visszautasították azt a tervet, hogy 2020 után a jogállamiság helyzetétől is függővé tegyék az uniós támogatások elosztását - írja az EUObserver. A két ország a jelek szerint úgy érzi, hogy őket célozza az új szabályozás, várható volt, hogy tiltakozni fognak.
Holnap, azaz május 15-én délután 1 órakor teszi közzé az Európai Bizottság annak a pályázatnak az első felhívását, melynek keretében az európai települések uniós finanszírozásban részesülhetnek ingyenes wifi-hotspotok (vezeték nélküli internet-hozzáférést biztosító pontok) létesítésére - hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság hírlevele.
Bár az áprilisi választások miatt leállt idehaza a kormányzati munka, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer rendületlenül ontotta magából az uniós pályázati döntéseket és főként a kifizetéseket - derül ki szokásos havi összefoglalónkból. Adataink szerint közel 2000 új pályázati nyertes örülhetett - jórészt a választások előtti napokban - 90 milliárd forintnyi új támogatásnak, és a hónap során 110-ről 178 milliárd forintra gyorsult a kifizetések összege. Ezzel a 7 évre szóló keret kifizetése már átlépte a bűvös 50%-ot.
Kizárólag teljesen egyértelmű helyzetben alkalmazná az Európai Bizottság azt a tervezett mechanizmust, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok támogatásának felfüggesztésére dolgozott ki - hangsúlyozta az uniós igazságügyi biztos a Politico brüsszeli hírportálnak. A nyugtatásnak szánt üzenet azért jöhetett, mert a régiós országok leginkább azért aggódnak, hogy egy ilyen jogállamisági mechanizmusba szubjektív elemek is keveredhetnek. Közben azért egy-két fenyegető jellegű üzenetet is elmondott az uniós biztos.
Csak egy napig működött az Európai Bizottság kommunikációs trükkje, hogy csak alig csökkennének a Magyarországnak is fontos EU-pénzek 2020 után, mert reálértéken valóban jelentős vágás néz ki - ismerték el a Bruxinfónak brüsszeli források.
Egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.
Orbán Viktor miniszterelnök készen áll megtárgyalni az európai uniós pénzek folyósításáról szóló, szerdán ismertetett brüsszeli javaslatot. A kormányfő ezt csütörtökön Budapesten mondta, a Fidesz-frakció alakuló ülésére érkezőben, újságírói kérdésre válaszolva.
Az Európai Bizottság 4%-os gazdasági növekedést jósol Magyarországon 2018-ban, jövőre viszont 3,2%-ra lassul a bővülés üteme. A friss tavaszi prognózis a beruházások és a fogyasztás gyors növekedésével számol az idei évre.
A mostani 86% után legalább 80%-os lesz a súlya 2021 után az egy főre jutó gazdasági fejlettségi mutatóknak abban, hogy a tagállami felzárkóztatási források mérete mekkora legyen, azaz letett arról a tervéről az Európai Bizottság, hogy a forráselosztási képlet drasztikus átsúlyozásával a dél-európai országokat részesítse előnyben a mi régiónk kárára - mutat rá a Bruxinfo a tegnapi brüsszeli bejelentések összefoglalójában. A képlet mérsékelt átalakítása megnyugtató fejlemény Magyarország számára, de egyúttal azt is jelenti, hogy a tegnap összevethető árakkal kalkulált 11%-os kohéziós forráscsökkenésnél kicsit akár nagyobb vágást is elszenvedhet 2021-től Magyarország.
A Magyarország számára is fontos felzárkóztatási támogatások 11%-kal, az agrárkasszán belül lényeges közvetlen kifizetések pedig 17,7%-kal zuhanhatnak a 2020 utáni uniós költségvetésben a mostanihoz képest az összevethető 2018-as árak alapján - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett javaslatából a Portfolio számításai alapján. Ezek kifejezetten kedvezőtlen számok, igaz a forráselosztás részletszabályait majd csak néhány hét múlva ismerjük meg, ráadásul még csak a mai bejelentés után indul meg a tagállamok közötti nagy csata a forráselosztásról. A feszítő költségvetési keretek és a nagy tagállamok szándékai mellett azonban szinte esélytelennek tűnik a mostani uniós ciklushoz hasonló forrástömeget elhozni 2020 után Brüsszelből.
Akkora felháborodást váltott ki az uniós biztosok múlt szerdai ülésén és egyéb körökben a 2021 utáni EU-s költségvetésről szóló terv azon része, hogy a kelet-európai országok felől a dél-európaiak felé irányítanának át jelentős forrásokat, hogy az Európai Bizottság az utolsó pillanatban átdolgozhatja a pénzosztási képletet és állítólag még ma, azaz a május elsejei munkaszüneti napon is összeül(t) tanácskozni - tudta meg a Bruxinfo.
Ha egy tagállam esetében az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést - ennek szellemében alakítanák át a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését Brüsszelben. A Financial Times szerint az Európai Bizottság egy olyan rendeletre tesz majd javaslatot, amely azt mondaná ki: ha egy országban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt nem látják biztosítottnak a források megfelelő ellenőrzését, akkor a tagállami - vagy regionális - hatóságok helyett Brüsszel koordinálhatja a pénz elosztását.
Az Európai Bizottság a német és francia kormány támogatásával azt akarja, hogy a 2021-től induló uniós költségvetés forrásait igenis kössék hozzá a jogállamiság alapfeltételéhez, hogy ezzel erős üzenetet küldjenek a magyar és lengyel kormány felé, miszerint az EU-pénzeik bánhatják, ha megsértik az unió alapelveit - írja átfogó cikkében a Reuters. A hírügynökség egyik forrása szerint az "illiberális demokrácia" modell, amely a menekültek brüsszeli kényszerbetelepítésével, mint birodalmi kényszerítéssel is riogat, nagyobb veszélyt jelent az EU-ra, mint a brit kilépés, így mindenképpen fel kell ellene lépni.
Csaknem 250 millió euró (mintegy 78 milliárd forint) összegű finanszírozást biztosít az Európai Unió a kohéziós forrásokból a Szajol és Debrecen közötti észak-alföldi vasútvonal fejlesztésére - jelentették be csütörtökön Brüsszelben. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az EU által társfinanszírozott projekt egészen pontosan a Püspökladány-Ebes szakasz felújítását érinti.
Legalább 6-6, de akár 10-10%-kal is csökkentik a következő uniós költségvetésben a kohéziós és agrártámogatási kassza méretét, előbbinél a pénzelosztás szabályait is jócskán átszabják a dél-európai államok előnyére és közben a jogállamiság, azaz a független bírósági működés, is alapfeltétel lesz a pénzek lehívhatóságához - derül ki a Bruxinfo körképéből. Az Európai Bizottság jövő szerdán teszi közzé a költségvetési javaslatot, majd rá néhány hétre sorozatban a részletszabályokat, de a lap szerint annyira azért nem jár majd rosszul Magyarország a 2021-2027-es időszakban, hogy az EU-kassza nettó befizetőjévé váljon. A Portfolio durva becslései is efelé mutatnak, de mégis nagyon kedvezőtlen kép rajzolódik ki.
Össztüzet zúdított a szlovák politikai felsővezetés az ukránokra.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
